Folytatjuk a sorozatot az Isten képére teremtett emberről. Olv. 1Móz 3,8-10. Az elmúlt alkalommal a bűn következményei közül a halálról és a mezítelenségről volt szó, most pedig Isten szaváról, a félelemről és az elrejtőzésről olvastunk.

1.) Isten szava

Azt olvastuk: És meghallák az Úr Isten szavát.

Ádám és Éva nyilván sokszor hallották már korábban az Úr hangját. A bűneset után is felismerték az Ő hangját. Tudták, hogy az Úr szól. Biztos vagyok benne, hogy a bűneset előtt szerették hallgatni az Urat, örültek a szavának. Úgy lehettek, ahogy Jeremiás volt. Jer 15,16: Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nekem és szívemnek vigasságára; mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene! Az első emberpár tudta, hogy Isten a teremtőjük. Neki köszönhetik a létüket. Isten helyezte őket az Édenbe, Ő halmozta el őket minden jóval, és Isten áldotta meg őket sokféleképpen.

És most, a bűneset után, mikor meghallották az Úr hangját, már nem vált örömükre, nem siettek Elé menni, hanem féltek és elrejtőztek.

Így van ez ma is. A bűnös embernek nem okoz örömet Isten Szava, az Ige. Sőt, van, akiket kimondottan bosszant. Mások meg nem törődnek vele. Pedig nekik is teremtőjük Isten, ők is az Úr akaratából léteznek, és Isten Szava tartja fenn őket is.

Sokat elmond a belső életünkről, hogy hogyan viszonyulunk az Igéhez. Mint ahogy mindent elárult Ádámról és Éváról, hogy amikor meghallották Isten szavát, már féltek, nem keresték Istent, sőt elrejtőztek Előle.

De Isten keresi az embert. 9. v.: Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda neki: Hol vagy? Isten azért szól, azért hirdeti még Ige, mert keresi az embert. Azt az embert, aki engedetlen volt, és letért Isten akaratának útjáról. Úgy keres, hogy szólít: Hol vagy? Nem azért, mintha nem tudná, hanem azért, hogy az ember döbbenjen rá, hol van, hová jutott.

Isten keresi az embert az Ige által. Ha az Ige rámutat a bűneinkre, elveszett állapotunkra, azért teszi, mert Isten keres. Az Ige döbbent rá arra, hogy hol vagyunk, hová jutottunk a bűn, az engedetlenség miatt.

Isten keres a lelkiismeretünk által is, nemcsak az Ige által.

Isten keres a nehézségek, a csalódások, a fájdalmak által is. Keres a világ eseményeinek alakulása, a háborúk, a természeti katasztrófák, szenvedések által.

De főképpen keres Fia által, Luk 19,10: Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Mi veszett el? Az életünk, mert a bűn miatt elveszett az Istennel való jó kapcsolatunk, és szellemi halottak lettünk. Elveszett a békességünk, a nyugalmunk, félünk, mert már tudjuk, hogy meztelenek vagyunk. Becsapottak lettünk, és minden jót elvesztettünk.

Micsoda az ember, és milyen nagy Isten szeretete, hogy J. Kr.-ban azért jött, hogy megkeressen, és megtartsa, ami elveszett!

2.) Az ember félt Istentől

Azt olvastuk: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém…

Mi az oka a félelemnek? Nyilvánvalóan a bűn, és annak következményei: a halál és a meztelenség. És mi volt a bűn oka? Az, hogy az ember nem félte az Istent.

Az istenfélelem más, mint az Istentől való félelem. Az istenfélelem Isten iránti tisztelet, engedelmesség, amikor az ember fél vétkezni. Fél szembehelyezkedni Istennel. Zsolt 36,2: A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs őelőtte istenfélelem. Róm 3,14 és18: Szájuk telve átkozódással és keserűséggel. Nincs istenfélelem az ő szemük előtt. Az Istentől való félelem pedig az, amikor az ember vétkezik, és fél a következményeitől.

A mai hitetlen ember sem féli az Istent. Nem félnek káromkodni, Istent gyalázni, vétkezni. Nem félnek úgy viselkedni, mintha Isten nem is létezne. Nem félnek lázadni Isten ellen. Nem félnek bűnt bűnre halmozni.

A bűneset az istenfélelem hiányából fakadt, és azóta az ember tele van félelemmel. Ez a félelem együtt jár a szeretet hiányával is. 1Ján 4,18: A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. Bár Isten szeretete nem változott az ember iránt, de az ember már nem tudta felfogni, ugyanis a szelleme Isten számára halott lett, mert a Sátán befolyása alá került. Lelkiismerete is vádolta az embert, és elhomályosodott előtte Isten szeretete. Ezért félt.

Félt Istentől, és azóta sok mindentől fél az ember. Fél pl. a betegségtől, a haláltól, az ítéletnapjától, a kárhozattól. Fél a holnaptól, annak a bizonytalanságától. Fél a másik embertől, a háborútól, és sok mindentől. Hallom a híradásokban, hogy a fiatalok attól félnek, hogy a Föld teljesen élhetetlenné válik, és nekik már nem lesz jövőjük. A félelem görögül: phobosz. Ebből van a közismert fóbia szó, ami beteges félelmet jelent pl. a víztől, a magánytól, a tömegtől, a fertőző betegségtől, a sötétségtől, az élve eltemetéstől, az oltástól, stb. De hát minden félelem beteges, mert az ember lelke a bűneset miatt beteg lett.  Ézs 1,5b: Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.

A Bibliában nagyon sok helyen olvasunk félelemről. Féltek az ősatyák a környező népektől, és Isten sokszor biztatta őket. Pl. 1Móz 15,1-ben olvassuk: Ne félj Ábrám: én pajzsod vagyok teneked! Féltek a pogány népek is. Még az állatok is félnek.

Amikor bajba kerül az ember, pl. nagyon beteg lesz, vagy háború idején, amikor állandóan a halál leselkedik rá, vagy akár egy viharban, amikor körülötte csapkodnak a villámok, akkor megretten az ember. Olv. Zsolt 107,23-27.

A halálos ágyán, amikor tudja, érzi az ember, hogy nemsokára számot kell adni a bűneiről, akkor már nagyon is fél, gyötrődik, reszket. Haldokló betegeket látogató paptól hallottam, hogy a halálos ágyon nincs ateista.

Csak a hívő ember, Isten gyermeke nem fél, mert tudja, hogy a bűneit eltörölte J. Kr. vére. Tudja, hogy haza megy, szerető Atyjához. És ahogy vasárnap a kenyértöréskor szó volt róla, az Úr minket sokszor biztat: Ne félj! Pl. Ézs 43,4-5-ben: Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: Ne félj, mert én veled vagyok. J. Kr.-ért vagyunk becsesek Isten előtt. A 251. sz. ének versszakainak a végén is azt énekeljük: ne félj, ne félj, mert én vagyok veled!

3.) Az ember el akar rejtőzni Isten elől

Az ember félelmének a bizonyítéka, hogy menekül Isten elől. El akar rejtőzni Előle. Vagy legalább a bűneit akarja elrejteni Isten elől. De ez lehetetlen, hiszen Isten mindent lát, mindent betölt, „Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk”. (ApCs 17,28).

Ennek ellenére az emberek nagy része most is rejtőzködik Isten elől, mert fél. Sokféle formában rejtőzködnek. Az ateisták tagadják, hogy Isten létezik. A hitetlen, de vallásos ember egy általa kitalált isten mögé rejtőzik, aki mindent megenged neki, mintha a pajtása lenne. Ha haragudna, meg lehet engesztelni valamilyen áldozattal, ahogy a pogány vallásban a bálványistenekkel teszik.

Vannak, akik jócselekedetek mögé rejtőzködnek. Úgy gondolják, hogy azok eltakarják vagy ellensúlyozzák a bűneiket. De a bűnt csak J. Kr. vére törli el.

Vannak, akik szórakozásba menekülnek Isten elől, vagy italozásba, kábítószerek használatába, játékokba, sportba, karrierépítésbe, művészetekbe.

Van, aki a munkába menekül, abban merül el.

Sokan elzárják magukat az Igétől, nem akarják hallani Isten Szavát.

Azonban Isten elől nem lehet elrejtőzni. Ő megtalálta Ádámot és Évát is, és megtalál, lát mindenkit, tudja, ki hol van, mit tesz. Olv. Zsolt 139,7-12. Hiába menekül az ember külföldre, tengeren túlra; hiába teszi a bűnös dolgait a sötétben, Isten elől nem lehet elrejtőzni. Jób 34,22-23: Nincs sötétség és nincs a halálnak árnyéka, ahova elrejtőzhessék a gonosztevő; Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre! Jer 23,24: Vajon elrejtőzhetik-e valaki a rejtekhelyeken, hogy én ne lássam őt? azt mondja az Úr, vajon nem töltöm-e én be a mennyet és a földet? azt mondja az Úr.

Ezzel a nagy Isten elől való rejtőzködéssel az ember csak tetézi a bajt. Dávid azt írja, Zsolt 32,3-4: Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt. Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Meggyőződésem, hogy legtöbb lelki betegség oka az eltitkolt, elrejtett bűn, ami belülről emészti az ember lelkét, és úgynevezett pszichoszomatikus betegséget okoz, ami azt jelenti, hogy a beteg lélektől megbetegszik az ember teste is. Mennyi testi és lelki beteg van! Tele vannak a kórházak, rendelő intézetek, már időpontot is csak hónapok múlva kap az ember. Tele van a pszichiátria is betegekkel. Sokan mennek pszichológusokhoz lelki bajaikkal, de igazi megoldás csak az Úrnál van, ha az ember nem rejtőzködik tovább Isten elől, hanem feltárja Előtte a bűneit. Bűnbánatra, bűnvallásra jut az Úrnál, és megtapasztalja az Úr Jézus bűnt eltörlő vérének az erejét.

Dávid is így tett. Az előbb említett zsoltárt így folytatja, Zsolt 32:5 Vétkemet bevallám neked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét.

Erről szól a 159. ének is. Néhány sorát idézem: „Ím, nagy Isten, most előtted szívem kitárom… Ha a világ nem tudná is számos bűnömet, te előled elrejtenem semmit sem lehet. Látja szíved minden bűnöm, melynek átka sújt: Vedd le rólam, ó, Úr Isten, vedd le ezt a súlyt!”  Aki így jön az Úrhoz, megtapasztalja azt, amit Dávid: és te elvetted rólam bűneimnek terhét. Akkor az ember megbékél Istennel, megtisztul a lelkiismerete, közössége lesz Vele, szívébe árad Isten szeretete, eltűnik a félelme. Ha szól hozzá az Úr, vágyik Isten beszéde, az Ige után.

Amíg valaki fél Istennel találkozni, amíg nem akarja az Igét hallani, addig még a bűnei nincsenek elrendezve, és próbál elrejtőzni Előle. Addig még nincs megoldás. De Isten nem mondott le róla, az Úr keresi őt. J. Kr. érte is meghalt.

Befejezés

Egyszer a gyerekek bújócskát játszottak. A végén egy kisgyerek keservesen sírva jött elő a búvóhelyéről. Megkérdezték, hogy mi baja van. Azért sírt, mert elbújt, és egész idő alatt senki nem kereste. Vagyis nem hiányzott senkinek, magára hagyták.

Szörnyű lenne, ha Isten nem keresne minket, ha már magunkra hagyna. De áldott legyen Isten mindörökké, hogy nagyon is keres. Jób 7:17 Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá? Egyszülött Fiát küldte el, hogy megkeressen és megtartson. Ámen.